Bizonyára sokan az olvasók közül is követik az Olimpia eseményeit. Nézve a rengeteg  elképesztő épületet, a csodálatos megnyitót, bizony tátva marad az ember szája. Azt mindíg is tudtuk, hallottuk, hogy Kína fejlődik, és egyre nagyobb gazdasági és politikai hatalommal bír. Az olimpia megnyitóján is láthattuk ezt. A hatalmas show, mind annak szólt: "Látjátok?! Kína meg tudja csinálni."

Ez teljesen rendben van. A kínaiaknak nemzeti ügye az olimpia, és nyílván minden nemzetnek az, aki egyszer szervez egy ilyen kaliberű rendezvényt. Sőt, a részvétel is nemzeti ügy. Vagy legalább is annak kéne lennie. Kína láthatóan mindent megtett az elmúlt négy évben, hogy minden a lehető legnagyobb rendben menjen. Nem csak az épületek körül, hanem a pályákon medencékben. A befektetett sok-sok pénz, idő pedig kifizetődött. A kínaiak megszerezték maguknak az adott sportágak szakértőit, és megtanult nem csak részt venni. Küzdeni is megtanult és olyan sportágakban vannak ott, ahol nem, hogy 10 éve, de még négy évvel ezelőtt is sehol nem voltak... Például gondolkodjunk el, hogy mekkor tradíciója van kínai földön a vívásnak, vagy a vízilabdának? Segítek, semmi. Ennek ellenére vívásban bizony aranyat szereztek, és egész európa tátott szájjal nézte. Vízilabdában nem nyertek ugyan, de hatalmas tradíciókkal rendelkező vízilabda nemzeteket szorongattak meg.  Ezen kívül, pedig  szinte minden sportágban ott vannak éremközelben. Ezekből a lehetőségekből rengeteget kihasználnak. Szinte percről-percre nőnek az aranyak, érmek száma. Jelen esetben, 49 éremmel rendelkeznek, ebből 28 arany, 13 ezüst, 8 bronz.

Ezeket megszívlelve kell néznünk mieink teljesítményét. A logikus következtetés az lenne: "Kis pénz, kis eredmények." Megállapítás igaz. Nálunk érthetetlenül kevés pénzt kapnak a sportok, olimpiai sportok. Éppen emiatt is nagy dolog, hogy vannak olyan sportemberek, akik küzdenek a pénzhiány ellenére és még így is szép eredményeket tudnak elérni.  Ám ne legyenek illúzióink. Ha nem szedjük össze magunkat, nem fektetünk bele a sportba, akkor nagyon könnyen a "magyar foci effektus" léphet fel akár az elkövetkezendő olimpián is. Az elért eredményekre büszkének kell lenni, ám pályákon, a medencében ezek nem fognak győzelmeket, érmeket szerezni. Vagy belehúzunk, vagy mellettünk húznak el.

A kínai példán azonban el kellene gondolkodni. Egy olimpia nagy reklám. Egy olimpián érmeket szerezni, jó eredményt elérni sokkal többet ér, mint leforgatni egy népzenei aláfestéses, "jócsajos" reklámfilmet. Mikor fogunk erre rájönni? Ha jó eredményeket érünk el több milliárd ember szeme láttára az a legnagyobb reklám. Meg fognak minket ismerni: "Nem ezek voltak olyan jók az olimpián?"

Tény mi nem tudunk, annyit belefektetni, mint a "keleti uralkodó". A lehetőségekhez képest kellene lépni. Mindezt azért, hogy ne  kelljen kényelmetlenül ülve, magyarázkodva nézni a 2012 Londoni eseményeket (is). Azért, hogy négy év múlva Londonban - ha kicsiben is - mi éljük meg a "kínai álmot"...