Ősi kérdések ezek.
Többnyire egyet értek veled. A legkeményebb dolgok közé tartozik embert ölni.

Közhely amit mondok, de egy ember életének pont akkora értéke van, amennyit tulajdonítasz neki. Sokat elárul egy emberről az, hogy képes-e ölni, ha igen minek hatására, milyen körülmények között etc. Szóval a bűntudat is szerintem attól függ, hogy szerinted a emberi élet elvételének milyen súlya van. A te szemedben nagy a súlya, a kölykökében, akiket említettél kisebb a súlya. Aztán lehet, hogy később megnő és rájönnek, hogy nem kellett volna, de szerintem ha ezt megtették, most leszarják eléggé. Ha azt is mondják, hogy mennyire bánják, akkor is inkább a csoportnyomás mondatja ezt velük. Ja és ha jól tudom a hírekben azt írták mindenhol, hogy rendezett volt a családi hátterük. Nos, lehet hogy rendezett, de alulszocializált, ebben biztos vagyok.
Az még érdekesebb szerintem, hogy az igazságszolgáltatásban van-e helye a gyilkosságnak, azaz kell-e a halálbüntetés. Szerintem ha kell, akkor arra kell nagyon vigyázni, hogy elrettentés legyen a célja, ne pedig a bosszúállás.

Kunci, érdekes terepre tévedtél.

1. Alulszocializáltak-e azok a gyerekek, akik kivégezték az osztálytársukat? Rendezett családi körülmények között alapból nem kellett azoknak lenniük. Igazad lehet, de érdemes megnézni más ifjúsági cselekedeteket, amiket a társadalom mélyen elitél és nem is ért meg. Itt a remek példa, hogy Walesben vagy hol a tizenévesek sorra lesznek öngyilkosok, pedig minden rendben van velük. Ők is alulszocializáltak? Szerintem nem. Lázadás? Hülyén hangzik, de szónak más értelméről van szó. Nem tudatos lázadás, csak épp sok nekik a norma, amit követni kell, vagy épp valami anómia-jelenségről van szó.

2. Az igazságszolgáltatásban elrettentő céllal szerintem nem lehet halállal büntetni. Ha elveszed valakinek az életét, aki hasonlóan tett annó, akkor az szerintem csak bosszú. Továbbá, a legkomolyabb gyilkosok egyik fele éppenhogy nem épelméjű és nekik nincs elrettentés; a másik fele pedig olyasvalaki aki a szervezett bűnözés iparában dolgozik, ő pedig egy olyan infrastuktúra része, ahol szintén nem működik az elrettentés. Amúgy a tényleg életfogytiglani szerintem sokkal jobban megtorolja az egyén tettét, ráadásul még életben is hagyja, de ez megint egy külön történet.

3. Az igazságszolgáltatásban több büntetőpolitikai szemlélet létezik, megtorló és megelőz és rehabilitáló is, meg még kitudja mi.

Sorban.

1: Arra akartam utalni, hogy ami rendezett családi körülményként van számon tartva (dolgozó anyuka, apuka, rendszeres iskolalátogatás etc.) az szerintem korántsem feltételezi azt (sajnos), hogy valaki elsajátította a civilizációs normákat. Mert szerintem az ember állatként születik, de embert lehet nevelni belőle. Ez a szocializáció, de ez nem az én szakterületem :) Ezért gondolom azt, hogy az öngyilkosság fogalma egy nyelvtani csapda, ez ugyanis nem ugyanaz a "műfaj", mint a "szokásos" gyilkosság. Mert a gyilkosság során állati ösztöneinknek engedünk, öngyilkosságnál pedig pont ezeket nyomjuk el, mondunk nekik ellent. Ezt megértve az eutanázia is más megvilágítást kap szerintem. Úgyhogy az öngyilkosság tette az épp a civilizációs normák túlzott magunkévá tétele pl a japán emberek esetében, ami egy közismert téma. Más esetben persze a puszta kétségbeesés is rávehet valakit erre.

2: Igazad lehet, én nem tudom megítélni mi járhat ilyen emberek fejében. Lehet, hogy befosnak a saját haláluktól, lehet, hogy nem. De az viszont biztos, hogy az igazságszolgáltatás az a társadalomért kell működjön, nem az elkövetőért. Tehát vonják ki valahogy a közveszélyes elemeket a forgalomból, ami meg is történik, továbbá csökkentsék a hasonló esetek jövőbeli előfordulását. De itt van az, hogy szerintem meg, ahogy te is mondtad, az életfogytiglani nagyobb büntetés a halálnál, úgyhogy ez már megint kínzás. Örülök, hogy nem nekem kell törvényeket hoznom.

Sok érdekes dolog felmerült itt.
1. Az öngyilkosság számomra egy teljesen érthetetlen, és elfogadhatatlan cselekedet. Szerintem sem szocializáltság kérdése. A civilizált életmód elsajátításának hiánya viszont lehet indok, ok.
2. A halálbüntetés a "szemet szemért, fogat fogért" elv igazi megtestesítője. A mai emberi jogok mellett természetesen ez nem oldható meg. Az életfogytig tartó büntetést elfogadhatónak tartanám, ha nem az lenne a vége, hogy 20-25 év után "jó magaviselet címén" kiengednek egy gyilkost. Ha valakit egyszer élete végéig börtöntre ítéltek, annak bizony csak a fekete zsákban lenne szabad elhagyni a börtönt...

1. Az öngyilkosság bizony civilizációs jelenség.
Továbbá logikus, hogy Kunci mindig erre az "emberben az állati ösztön" dologra hivatkozik. Alapja is van, bár én elfogadni nehezen tudom. Az ember pont nem ösztönlény. Döntései racionálisak és irracionálisak, de vágyai és az abból kifejlődő preferenciák befolyásolják a tetteit... de ez már nagyon off.

2. Igen, az életfogytig, legyen életfogytig; de szerintem a Csillagból nem szoktak jó magaviselettel kiengedni arcokat.

A Kunci szereti az "állati dolgok" felé terelni az emberrel kapcsolatos témákat. Én sem értek ezzel egyet.
Egyébként jó hogy írtok ide, mert több olyat témát is fölvetettetek, amit meg lehetne "blogolni". Hát igen. Ilyen egy jó "blogtér". :)

Üdv. Először is, tisztában vagyok vele hogy több mint két hónapos a topik, de azért kommentelek mert hát az olvasottak után olyan kommentelhetnék öntött el.

Sok okos dolog elhangzott de pár sorral egyátalán nem értek egyet.
Először is miért ellenzitek a halálbüntetést? Olvastam a nagyapádról szóló bejegyzést, engedd meg hogy így fogalmazzak:

1. Pénz
Egy börtön megépítése pénz.
Egy rab őrzése pénz.
Egy rab etetése pénz.
Egy rab takarítása pénz.. és még sorolhatnám tovább. Szóval képzeljétek el ezt:

Valaki megöl valakit (jobb esetben megöl valakit és nem elrabol, megcsonkít megerőszakol ÉS megöl valakit, mert hát ilyen is van, nem is olyan ritka mint azt gondolná az ember).. szóval valaki megöl valakit és mi humanitárius, jófej emberek a nagypapa kezére ütünk és azt mondjuk:
"Nem papa, nem kaphatsz jobb orvosi ellátást, most ennek a más vérében tocsogó idegennek kell fenntartsak a te pénzedből egy börtönt meg ezerféle szervet és szolgáltatást ami egy rab fogvatartásához szükséges."

Szóval akarjuk e még mindig azt hogy az emberi nem söpredékének ki legyen nyalva a segge? Persze nem azt mondom, hogy legyen statárium és mindenkit le lehessen lőni a gyilkosság helyszínén, de aki nagyon hosszas és teljesen alapos nyomozás után bűnösnek találtattatott egy főben járó bűnben annak minimum golyót a fejébe. Persze nem mondom, hogy minden gyilkosság halálbüntetést vonjon maga után és azt sem mondom hogy csak gyilkosság vonjon maga után halálbüntetést.

Ez az egyik dolog.

2.
Elrettentő erő
A másik az az, hogy hiszem hogy egy kivégzésnek nagyobb elrettentő ereje van mint annak, hogy "életfotytiglan".
Mi a picsa? Rég olvastam már a büntetési eljárásokról, de úgy emlékszem hogy Európában talán Magyarországnak van a legtovább tartó életfogytiglanja. Úgy emlékszem hogy nálunk a maximum büntetési idő valóban életfogytiglanig tart, ellenben más államokban általában 15 év, de ha jól emlékszem 8-10 alá is mehet ez az időtartam a világ némely segglyukában.
Tényleg elrettentőbb leülni a büntetést, mint meghalni? Nem vagyok biztos benne hogy átélve egy ilyen büntetést mit gondolnék, szerintem úgy vélném hogy jobban jártam a büntetéssel, nade az élet elvesztése szerintem a legtöbb embernek nagyobb hátráltatő erő lenne egy bűn elkövetése előtt.
Bokrifnak valahol igaza van hogy a gyilkosoknak van egy elmebeteg és egy szervezett bűnöző csoportja és rájuk kicsi hatással van az elrettentés de szerintem kevesebb az értelmi fogyatékos az életfogytosok közt mint abból a mondatodból sugalltad, illetve teljesen jogos és praktikus lenne nemi erőszakért, emberkereskedelemért, kínzásért, fogvatartásért is halálbüntit odavágni. Nem hinném hogy akit két évig egy pár négyzetméteres sötét pincében tartanak és csak baszni járnak le hozzá az valaha is képes lesz mosolyogni (vagy egyátalán ember módjára viselkedni a traumától), például. Ergo, felér egy gyilkossággal.

3.
Bűnhődés
Ezek az emberek vajon tényleg megjavulnak? Átértékelik az életüket, az értékrendjüket és gyötri őket a bűntudat? Kétlem. Igaz, nem tudok felfogni 15-20 évet egy zárkában, még egyet sem igazán, de általában aki gyilkosságra képes az, ahogy Kun-kun fejtegette, nem értékeli túlságosan az emberi életet.
Rehabilitáció. Nem hiszek benne. Biztosan van egy kisebbség akiknél ez létezik, te állítom a többségből nem lesz mintapolgár, szabadulás után ugyanúgy rugdossa majd a kutyát, veri az asszonyt és alkoholizál.
Ez az egyik. A másik meg. Mi a fene lesz egy büntetését leült gyilkosból? Énekes biztos nem. A Megasztárban az menő ha előtte oroszoknak pornót forgattál (Karsai Zita), oroszoknak ölni nem. Hajléktalan az lehetsz, hacsak nincs szerető családod vagy egyéb szociális szálad valakihez aki segít elindulni utána.
A megoldás: Szerintem adózzunk többet, szakítsuk le a gombot nagyapádról és nagyanyámról és létesítsünk neki munkahelyet, vagy inkább csak amolyan segélyt és akkor eljárnia dolgozni sem kell.


Volt még pár dolog, de arról kipörgés közben elfeledkeztem. Elnézést a helyenként durva hangnemért.


Öngyilkosság.
Valójában az öngyilkosság egy bonyolult dolog.
Az hogy milyen kedved van, az érzéseid, az élethez való ragaszkodásod mindenféle szervezetedben keringő vegyi anyagok (hormonok, fehérjék, izék, elképzelésem sincs mik) függvénye. Joga van e az embernek öngyilkosnak lenni?
Mi van akkor ha a saját életét kioltani készülő ember csak egy betegségben szenved? Túl erős szociális nyomás helyezkedik a vállára? Épp trauma érte az életben?
Ha a szike/gyógyszer/pszichológus/idő vissza tudja adni az ember életkedvét, a boldogság érzetét akkor miért kéne hagynunk hogy végezzen magával akárki is.
Azok akik öngyilkosságra adják a fejüket javarészt megmenthetőek lennének emberi figyelem/terapeuta/gyógyszer vagy valami hasonló segítséggel.

Aztán szeretnék még beszólni Bokrifnak, aki szerint az ember nem ösztönlény. Nos, bár szeretném hogy a fény pislákoljon minden ember házából.. vagy hogyisfogalmazott a hogyiski.. Nem értek ezzel száz százalékosan egyet. Bizonyos érzelmek és ösztönök néha olyat koppintanak a ráció fejére hogycsakna.
Azzal sem értek egyet hogy az öngyilkosság civilizációs jelenség lenne. Bár valóban sok eset családi/szociális hatás/trauma ilyesmi hatására történik azért ott van az általam említett betegség/genetikai hiba, etc jelenség is. És ha már a büdös, buta állatokra kell kenni mindent, akkor az állatoknál is létezik az öngyilkosság/élet feladásának jelensége. (nem, a lemingek pont nem, urban legend)

Örülök, hogy új komment érkezett. Nagyon érdekes gondolatokat vetsz fel Móki. Bár jómagam nem tudok mindennel azonusulni. Az öngyilkosságról szerintem nagyjából egyezik a véleményünk. Az öngyilkosságok egytől-egyig megelőzhetőek lennének. Az a gondolat, hogy genetikai hiba érdekes, ám szerintem nem valószínű. Az, hogy a génállományodba kódolva lenne, hogy öngyilkos leszel, illetve van olyan hiba, ami miatt az leszel, inkább egy "szifibe" illő ötlet. Betegség hatására is lehet valaki öngyilkos, de szögezzünk le valamit: Az öngyilkosságot nem a betegség, (legyen ez testi, lelki, bármi) hanem az ember követi el. Ezt érdemes észben tartani.