Vannak olyan filmek, amiket az ember önmagától nem néz meg. Vannak olyan filmek, aminek még a címét is ciki kimondani, mert annyira egyértelmű milyen film. Ilyen film a "Bride Wars" is.
Nos, hát igen. Kezdjük az elején. A legelején. Mondjuk a már említett címmel. Az angol cím sem tanuskodik különösebben bonyolult gondolatokkal megtűzdelt, az élet értelméről értekező, korszakalkotó kultfilmről. Nem is kell neki, mert ez nem egy olyan film. Az én kategórizálásomban ez a film a "lányias limonádé"-ba esik.
Papíron hozza azt, amit kell. Két felkapott csinos színésznőt, vagyis egy neveletlen hercegnőt és egy pasiját tíz nap alatt elveszítő szőkét. (Anne Hathaway és Kate Hudson) Történetünk sem túl bonyolult, adott két fiatal hölgy, akik gyerekkoruk óta ismerik egymást és nem is létezik számukra fontosabb dolog mint a tökéletes esküvő. Természetesen mind a kettőjüknek megkérik a kezét és természtesen ugyan ott szeretnének megesküdni. Természetesen kalamajka lesz az időpontokkal, és természetesen egy napon lenne a két esküvő, ami persze lehetetlen.
A filmről az is sokat elárul, hogy mielőtt megnéztem magát a teljes alkoltást, a neten a trailert is megpillantottam.
Attól tartottam, hogy a "poénok" nagy százalékát ellövik benne. Nem tévedtem, így is lett. Ami azért kényelmetlen, mert a trailer 2 perc 25 másodperces, a film meg 94 perc.
A "Bride Wars" során nem érnek minket meglepetések. Minden oly rózsaszín, happy és egyszerű, kiszámítható.
Hiányoznak a rendes poénok, a cikis helyzetek. Persze a női közönség több beszóláson is jóízűet nevetett, aminek én örülök. Jómagam ezeken maximum mosolyogtam. Férfi szemmel az a jelenet lehet a leginkább izgalmas, amikor Anne Hathaway a lánybúcsúztatón táncikál a színpadon, de ez is dekoratív külsejének köszönhető.
Minden sablonosság és egyszerűség ellenére nincs ott az emberben az az érzés, hogy "ez mekkora szar, vagy hogy menjünk már haza." Azért mert limonádé. Kicsit édes, nagyon picit savanykás, de még aki nem is szereti az is képes meginni, és nem lesz rosszul.
Arra pedig tökéletesen jó a film, hogy kedvesünk kedvében járjunk azzal, hogy megnézzük.
Mert vannak olyan filmek, amiket ezért nézünk meg.
