Kicsit elmaradtam az utóbbi időben a blogommal, ezzel a rossz szokásommal azonban szeretnék szakítani az elkövetkezendőkben. Az inséges időkhöz leginkább az járult hozzá, hogy sokat utaztam, zenéltem, táboroztam, beszélgettem, szóval életem ügyes-bajos kis életem. Most viszont ismét bejegyzés, méghozzá egy általam igen kedvelt műfajban, a kritikában, ezen belül filmkritika.
Először is szögezzük le: nem vagyok az a típus, aki minden héten moziba jár és megnéz minden aktuális nagyköltségvetésű filmet. Szeretem a filmeket, a jó filmeket pedig nagyon szeretem. Évente kb két-háromszor van olyan, hogy rámjön a mozizhatnék. Illetve évente két-három olyan film van, amire ujjammal csettintek és ezt mondom: "Na, ezt megnézem!" Idén először éltem ezt át, az új Batman filmmel kapcsolatban. Próbáltam semleges maradni vele, nem olvastam róla kritikát, de így is a fülembe jutott, hogy bizony ez "kafa lesz". Nos, gondoltam elmegyek megnézem. Nem volt bennem különösebb denevérember láz, hisztéria. Csütörtök reggel 10, ez pont jó egy kellemes mozizásra.
Tehát megnéztem. Megnéztem és néztem nagyokat. Ugyanis minden várakozásomat fölülmúlta. Abszolút lepadlózott, pedig én nem vagyok ezeknek a képregény adaptációknak a híve. Sőt az előző - "Batman Begins" - részt nem is láttam, csak a régebbieket. Ennek ellenére nagyon jól szórakoztam, izgultam, csodálkoztam. Egyrészt amiatt, hogy annak ellenére, hogy Hollywoodi film, mégsem az. Tartózkodik a "hollywoodi nyáltól", illetve ennek minden vonzatától. A szereplők karakterei nagyon jól ki vannak dolgozva és megtalálták a legjobb színészeket ezeknek a megvalósítására. Heath Ledger - a filmben ő Joker - mellett pedig nem lehet szó nélkül elmenni. Eddig így szólt nekem az egyébkét tragikus hír: "Egy tehetséges színész meghalt." Jómagam láttam több filmben is, nem mondtam, hogy rossz színész lenne, de mindíg is úgy tartottam, hogy elsősorban arcberendezésének köszönheti sikereit a különböző "lányias limonádékban." A mostani alakítása után viszont be kell látnom nagyot tévedtem. Szerintem élete legnagyobb alakítását nyújtotta és talán pont amiatt, mert szép arcát most festék és sebhelyek fedték. A film után értettem meg igazán, hogy mekkora veszteséget jelent a mai színész társadalomnak a halála.
Visszatérve még az általa megformált Jokerre. Nagyon jól sikerült eltalálni az igazi rossz fiút. Sátáni dolgokat művel a filmvásznon ez a bohóc, mégis szimpatikus. Talán az eddigi legjobb filmes gonosz, akivel eddig találkoztam. Egy igazi anarchista, zilált pszihopata. Nem a korábban Jack Nickolson által megformált szürreális Joker. A film borongós, de mégis tetszetős. Rengeteg az ötletes és váratlan fordulat. Nem tették tele fölösleges speciális effektekkel, mégis pörög a film. Ami még tetszett, hogy még a tipikus hollywoodi "szopószájúkerekseggűszilikonmellű-főhőscsaja" jelenség nem jött elő. Batmanhez romantikus szálakkal is kötődő hölgy nem ilyen. Nem csúnya, de nem is az a kivételesen nagy szépség. Olyan emberi. És ez tetszik. Nincs szájbarágás, nincs koppintás.
Sajnos ritkák az ilyen filmek, mint a fehér lovagok, akarom mondani hollók. Rám nagy hatással volt a denevérember legújabb rész, olyannyira, hogy legszívesebben egyből megnéztem volna mégegyszer. Ezt csak azért nem tettem meg, mert egyik moziban sem vetítik kétszer egymás után. Pedig lehet, hogy kéne... Ami késik nem múlik, sokszor fogom még megnézni a sötét lovagot. Nyugodt szívvel tudom ajánlani mindenkinek, aki szeretne egy jó filmet látni!
